Hálás vagyok az Önök miniszterelnökének, hogy fogadott engem. Gratulálok, és úgy látom, hogy az elnökség jól megy. Ide jár fél Európa, egymásnak adjuk a kulcsot. Miután én elmentem, holnap már az osztrákok kancellárja jön Önökhöz, és ez felhívja a figyelmet arra, hogy Bulgária milyen fontos szerepet játszik ma az európai politikában. Szeretném elmondani, hogy Magyarország és Bulgária között baráti, szívbéli baráti viszony áll fönn, kétoldalú kapcsolatainkat illetően semmilyen konfliktus sem merül fel. Van egy történelmi sorsközösségtudatunk. A történelem során nagyon hasonló megpróbáltatásokat kellett kiállnunk a távolabbi múltban és a II. világháborút követően is, és persze a politika az érdekek világa, de azért ez itt, Közép-Európában és a Balkánon kicsit másképp van. Itt azért a szív meg a barátság meg a történelem is sokat nyom a latba. És kifejeztem az Önök miniszterelnökének, Bojko Boriszov barátomnak a magyar nép barátságát és elismerését, és elmondtam, bizakodunk abban, hogy a két ország között a gazdasági és politikai kapcsolatok hálója, szövete egyre sűrűbb lesz. Most, ahogy látom a bolgár gazdaság fejlődését, mi, magyarok is szeretnénk minél inkább részt venni ebben a felépülésben, Bulgáriának ebben az újraépülésében, és hívjuk Önöket, hívjuk a bolgár vállalkozókat és befektetőket is, hogy jöjjenek Magyarországra, és vegyenek részt Magyarország sikerében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azonban a tárgyalások középpontjában nem a kétoldalú kapcsolatok álltak, hanem az európai ügyek. Két nagy csoportban tárgyaltuk meg a témákat. Az egyik Európa jövője, különös tekintettel a Balkánra, a másik pedig a határvédelem és a migráció kérdése. Először is én gratuláltam ahhoz, hogy milyen hasznosan és ügyesen alakította Bulgária kapcsolatait Törökországgal, és elmondtam, hogy Magyarország mindig is támogatni fogja, hogy Törökország és Bulgária között legyen megállapodás és együttműködés, mert a határokat egyszerre kell védeni, és egyszerre kell megállapodásokat kötni róla. Úgyhogy a bolgár kormány számíthat arra, hogy török–bolgár együttműködés mögött mindig ott lesz Magyarország is.
Hölgyeim és Uraim, egy történelmi lehetőség kapujában állunk, és egy történelmi feladat nyomja a bolgár elnökség vállát, ugyanis most nyílt ki az esélynek egy kapuja, hogy egy döntő lépést tegyünk a Balkán Európai Unióba történő integrálásában. Mindannyian látjuk, hogy Bulgária tagja az Európai Uniónak, tagja kéne, hogy legyen, de még nem tagja a schengeni övezetnek. De Bulgária és Magyarország között több olyan ország is található, akik már régóta szeretnének, kellene is, hogy tagjai legyenek az Európai Uniónak, de ez eddig nem történt meg. Én örömmel látom, hogy Bulgária vállalja a történelmi felelősséget, és kezébe veszi ezt a kérdést. Nagyszerű döntésnek tartom, hogy májusban egy nagy, Balkánról szóló konferenciát fognak itt rendezni, sok sikert kívánok ehhez Boriszov miniszterelnök úrnak. Magyarországról is biztosan eljön majd az akkori miniszterelnök, erre nézve legfeljebb részígéretet tehetek, de az bizonyos, hogy ez a kongresszus egy döntő kongresszus lesz, mert itt most már a végleges, döntő szót ki kell mondani a bővítésről, elsősorban Montenegró és Szerbia bővítéséről, az idősíkot, az időtávot meg kell határozni, és döntenünk kell néhány nagy jelentőségű projektről is, amiket majd Bojko miniszterelnök úr fog elénk terjeszteni. Ugyanis nem elegendő a Balkánt politikai értelemben befogadni az Európai Unióba, azt össze is kell építeni az Európai Unióval. Ha nincs összekapcsolva, ha nincs megteremtve a kapcsolat, ha nincsenek vasutak, ne adj’ Isten gyorsvasutak, ne adj’Isten TGV-k, ha nincsenek utak, például autópályák, akkor hiába a politikai deklaráció, a Balkán nem tud összenőni az Európai Unió gazdasági testével. Márpedig erre van szüksége mindannyiunknak. Ennek nyertese lehet – ha jól csináljuk – Bulgária, nyertese lehet Magyarország, és nyertese lehet Szerbia, Montenegró és a többi balkáni ország is, úgyhogy Bojko Boriszov miniszterelnök úrnak sok sikert kívánok ehhez a vállalkozáshoz. Nagy fába vágta a fejszéjét, reméljük, sikerrel jár.
Második nagy témánk a határvédelem és a migráció volt – mellőzve a bonyolult eljárásjogi kérdéseket. A lényeg az, hogy most asztalon van az Európai Uniónak egy új migrációs javaslata. Ez a javaslat így nekünk nem jó, ennek a javaslatnak a középpontjában továbbra is a kötelező áthelyezés van. A magyar alkotmány világossá teszi, hogy abban a kérdésben, hogy kik tartózkodhatnak és élhetnek Magyarországon, csak a magyar nép által megválasztott és fölhatalmazott személyek és szervezetek dönthetnek. Azt látjuk, hogy az Európai Unió javaslatában egyre nő a befogadandó, a kötelezően befogadandó migránsok száma; korábban ezer volt, most tízezernél tartunk, folyamatosan növekszik. Jól látható, egy fölső határ nélküli kvótáról van szó. Mi azt gondoljuk, hogy a kvótáról, különösen a kötelező kvótáról szóló vita valójában ösztönzi a migrációt. Élek a gyanúperrel, hogy azt gondolják sokan a magyar államhatároktól nyugatra, hogy a migráció végső soron jó dolog és elkerülhetetlen. Szerintünk azonban ez nem így van. Szerintünk a migráció veszélyes a közbiztonságra, a jólétünkre és az európai keresztény kultúrára is, ezért úgy döntöttünk, hogy elkészítünk egy saját javaslatot, módosító indítványokat, egy csomagot, amely azokat a javaslatokat tartalmazza, amelyeket Magyarország fogalmazott meg. Ennek az a lényege, hogy az Európai Unió végre ne az elosztást, ne a relokációt, a szétosztást helyezze a gondolkodása középpontjába, hanem a határvédelmet. Nincs értelme addig szétosztásról beszélni, amíg nem garantáljuk a külső határaink légmentes védelmét. Ezek a javaslatok elkészültek, ezeket tartalmilag ismertettem Bojko Boriszov miniszterelnöknek úrral, és át is adom neki ezt a dossziét, mint a magyarok javaslatait.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Bulgária elismerést érdemel, mert a külső határait megvédte, s ezzel Magyarországot is védi. Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy az Önök miniszterelnöke nemcsak Bulgáriának fontos, bevallom őszintén, Magyarországnak is az. Mert a határokat csak határozott, erőskezű vezetőkkel lehet megvédeni, akiknek világos, demokratikus felhatalmazása van, és akik nem félnek meghozni a szükséges döntéseket, például amikor kell, akkor kerítést építenek, mint ahogy a miniszterelnök úr is tette. Magam is jártam korábban ott, láttam ezeket a fizikai védvonalakat, amelyekről csak az elismerés hangján szólhatok.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Európai szolidaritásra nem a migránsok szétosztásánál, hanem a határok védelménél van szükség. A mi javaslatunk azt tartalmazza, hogy igenis követeljük meg az Európai Unió minden schengeni tagjától, hogy a szerződésben vállalt határvédelmi kötelezettségeit teljesítse, ha pedig erre nem képes vagy nem hajlandó, akkor bátran vonjuk le ennek a konzekvenciáját, és a schengeni határvédelmet helyezzük egy országgal beljebb, ahol van szándék és képesség a migránsok föltartóztatására és a határok megvédésére. Magyarország álláspontja továbbra is változatlan. Látjuk, hogy a világban sok helyütt nehéz a helyzet, de szerintünk a segítséget kell odavinni és nem a bajt kell idehozni.
Köszönöm szépen Bojko Boriszov miniszterelnök úrnak, hogy fogadott, és tárgyalhattam ma vele.
