Arról, hogy az Európai Parlament (EP) előző napi strasbourgi ülésén – néppárti szavazatokkal is – elfogadták a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatot a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor azt mondta: egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége „elárult bennünket”.
A kormányfő, a Fidesz elnöke azt mondta, csak azért nem léptek ki, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”, és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett.
Egy kormányzópárt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei. „De ha a szövetségeseink elárulnak bennünket – mint ahogy többségében egyébként a néppárt is elárult bennünket tegnap -, akkor ott nincs keresnivalónk” – fejtette ki.
Az azonban – folytatta Orbán Viktor -, hogy három komoly ország, a franciák, a spanyolok és az olaszok azt mondják, a magyaroknak van igazuk, ad némi reményt a változásra az EPP-ben. „Fogyatkozó, de még létező reményt. Egyébként ma reggel már nem lettünk volna tagok” – fogalmazott.
Közölte, a témában tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd „döntést kell hozni”. Hangsúlyozta, az biztos, hogy „ez így nem maradhat”: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor „nekünk egy új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”, és „lesznek hozzá szövetségeseink”.
A strasbourgi szavazásról azt is mondta, abban nincs meglepetés, hogy az EP bevándorláspárti többsége – szocialisták, liberálisok, zöldek -, ahová a magyar ellenzék is tartozik, Magyarország ellen szavaznak, gyűlölik ugyanis a magyar bevándorlásellenes álláspontot.
Kijelentette továbbá: az egész ügy mögött az áll, hogy a Soros-hálózat nagyon aktív az EP-ben és az európai politikában. „Az ilyen akciók mögött egyértelműen a Soros-féle hálózat van” – mondta, a világ első számú oligarchájának nevezve Soros Györgyöt, aki „maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára”.
Míg ez a hálózat egy kevert, új Európát akar, addig Magyarország nem migránsokkal, hanem magyar gyermekekkel akar válaszolni a demográfiai problémákra – jelezte.
A hazai börtönkörülményekre hivatkozva megítélt kártérítések ügyében Orbán Viktor a rádióinterjúban úgy fogalmazott: „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” rájöttek, a kínzásról szóló európai szabályok olyan lazák és abszurdak, hogy erre hivatkozva „bizniszt lehet csinálni”. Ezeknek az ügyvédeknek a személyével is kell majd foglalkozni, mert „mégiscsak kihúztak az állam zsebéből sok milliárd forintot” – fűzte hozzá.
Megjegyezte, a „csúcstartó” a „börtönbizniszben” egy 33 éves férfi, aki 8,5 év börtön után kapott 8 millió forint kártérítést.
A kifizetett összegek meghaladják a 10 milliárd forintot – közölte a miniszterelnök, aki kijelentette: mindezt joggal való visszaélésnek tartja, ezért fel fogják függeszteni a kifizetéseket, és a kormány azonnal a parlamenthez fordul a szabályok megváltoztatásáért.
Számít rá ugyanakkor, hogy „ezek a derék ügyvédek” európai bírósági fórumokhoz fordulnak majd, és ahogy ismeri az európai bírókat, szerintük is probléma, hogy „nem süt be a zárkába eléggé a nap”. De még mindig jobb rámutatni egy szabályozás abszurditására, mint „balek módjára fizetni” – mondta.
Az új osztrák kormányról azt mondta: fél évvel ezelőtt titkosszolgálati akcióval „bombázták szét” a koalíciós jobboldali osztrák kabinetet. Pedig ő éppen azt tartja a jövőnek, hogy az európai jobbközép keresztény alapon a tőle jobbra álló pártokkal próbáljon együttműködést kialakítani. Ausztriát ilyen szempontból egy első fecskének gondolta – tette hozzá.
A történteket követő osztrák választással azután egy „másik első fecske” érkezett, egy jobbközép és egy zöld párt koalíciója – mondta, jelezve, hogy az osztrák kormány ezzel az összetétellel reflektál a világ előtt lévő két nagy kihívásra, a migrációra és a klímaváltozásra.
Magyar szempontból a miniszterelnök egyfelől azt nevezte a legfontosabbnak, hogy bevándorlásügyben semmilyen változás nem lesz, az osztrákok továbbra is bevándorlásellenesek, keményen a határvédelem mellett vannak. Másfelől kiemelte, hogy az osztrák kancellár a versenyképesség-növelés pártján van, ami egybecseng a V4-ek álláspontjával.
Rossz hírnek tartja viszont, hogy az osztrákok eltökélten atomellenesek, és megtámadnak minden atomenergetikai beruházást, ami nemcsak a magyarokat sújtja Paks miatt, hanem a cseheket is.
A gyöngyöspatai roma gyermekek iskolai szegregációjának ügyében a miniszterelnök arról beszélt, hogy „a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből”, de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért.
Egy szerencsétlen bírói ítélet született, ráadásul a pert indítóknál is „a Soros-szervezeteket találjuk” – értékelt.
Provokációnak érzi az ügyet – mondta -, amely a cigány-magyar együttélés helyzetének javulását, a cigányok nyomorból való kiemelését elősegítő politikát torpedózhatja meg.
„Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk” – közölte, megjegyezve azt is, hogy a baloldali-liberális kormányok időszakában indult iskolai gyakorlatról van szó, a Fidesz-KDNP-kormány más típusú felzárkóztatást vezetett be.
