Míg a „bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, addig a nem „bevándorlóországoké” a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás – fejtette ki a kormányfő, kijelentve: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak „egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül „mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”, itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem, családtámogatás helyett pedig „népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.
„A bevándorlóországgá alakítás programját ma egy olyan terv jelenti, amelyet a köznyelv Soros-tervnek nevez, egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint azonban „nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére. „Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország” – nyomatékosította.
A miniszterelnök úgy értékelt, ma még tabu az európai politikában a bevándorló- és a nem bevándorlóországok közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. „Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – hívta fel a figyelmet.
Magyarország álláspontja szerint – folytatta – a „bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy egészen új fejlődési irányt választottak.
Megjegyezte azt is, hogy Nyugaton az illegális migránsok emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni.
Szavai szerint a „bevándorlóországok” jelentik ma a legnagyobb veszélyt az európai értékekre, hiszen veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is, mivel a Nyugat-Európába beáramolókról annyi biztosan elmondható, hogy „semmiképpen nem tekintenek szövetségesként az Ótestamentum népére”.
Mindezzel szemben „mi a régi törvényt követjük (…), amely úgy hangzik: az ország határ nélkül olyan, mint a tojás héj nélkül” – mondta, jelezve: Magyarország nem felejti el, hogy a kerítés építésekor a németek, az osztrákok és a nyugati média „pökhendi arroganciával (…) ítélkezett felettünk”, világszerte rágalomhadjáratot indítottak, ami „egy központilag elrendelt, központilag vezényelt kampány volt” az ország ellen.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány „magyar Magyarországot és európai Európát” akar, ami csak úgy lehetséges, ha „azt is vállaljuk, hogy mi keresztény Magyarországot akarunk egy keresztény Európában”, mert csak ennek van jövője.
Ismét kifejtette azt az álláspontját, amely szerint egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert „azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.
Hozzáfűzte, hogy egyébként éppen a nagy európai országok részvételével bombázták le például Líbiát – amely addig megfogta a népvándorlási hullámot -, és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.
A keresztény ihletettségű pártokról szólva a miniszterelnök kifejtette: a keresztény politika feladata nem a kereszténység, hanem az abból kisarjadt emberi létformák – például az ember méltósága, a család, a nemzet és az egyházak – megvédése. Szerinte ez lehetővé teszi a kereszténydemokrata pártoknak, hogy több szavazatot gyűjtsenek össze, mint a hívők száma a társadalomban.
Ezeréves törvény, hogy emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország – jelentette ki, hangsúlyozva: „a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.
A keresztény értelmiségiekről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, „a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.
A KÉSZ-t méltatva arról beszélt, hogy a keresztény értelmiség világából kisarjadt polgári körökben „iskolázta ki magát az ország +Mit tegyünk a visszatért posztkommunisták ellen?+ című tantárgyból”. A közös országjárások pedig megalapozták, hogy a polgári jobboldal társadalmi hátországa mára jóval erősebb, mint a riválisoké – tette hozzá.
Felidézte Az idők jelei című 2015-ös konferenciát, amelyre reményei szerint úgy lehet majd visszaemlékezni, mint az a tanácskozás, amely „megnyitotta előttünk a 2018-as ismétlés, mi több, triplázás lehetőségét”.
