Köszönetnyilvánítás a vállalati partnereknek
2019. december 5.
Mint minden év novemberében, idén is fogadás keretében köszönte meg az Ökumenikus Segélyszervezet a vállalati partnerei egész éves segítségnyújtását ahhoz, hogy ők is segíthessenek.

Lévai Anikó köszöntőbeszéde a XI. Vállalati Partneri Találkozón

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Együttműködő Partnereink! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Kosztolányi Dezső fiktív alteregója, Esti Kornél szkeptikus volt, mert nem hitte, hogy a Földön bármit is rendbe lehet hozni. Hiszen látta, hogy „mihelyt megfoltozta a nyomorúságot egy helyütt, az nyomban ki is lyukad más helyütt.”

Az Ökumenikus Segélyszervezet önkénteseként optimistább vagyok, pedig tudom, hogy Esti Kornélnak valamilyen szinten igaza van. De látom és tapasztalom, hogy hála partnereink támogatásának, enyhülés, egy csöpp esély a legreménytelenebb helyzetben is kínálkozik. Ezért jó látni az éves találkozóinkon az eredményeket, hogy mindig egy kicsit több jut, mindig egy kicsit előrébb jutunk. Jó tudni, hogy számíthatunk Önökre, hogy számíthatunk egymásra.

Egy tanmese szerint, egy este, egy kicsi árva lányka az utcasarkon állt és pénzt koldult vagy bármi más egyebet, amivel az emberek megszánják. A kislány ócska ruhát viselt, piszkos volt a haja és kócos. Egy gazdag ember sétált el mellette, anélkül, hogy egy pillantásra is méltatta volna. De, amikor hazaért drága otthonába, boldog és jómódban élő családjához, gazdagon terített asztalához, vissza-visszatértek gondolatai a kislányhoz. Nagyon megharagudott az Istenre, amiért engedi, hogy ilyen körülmények között éljenek emberek. Szemrehányást is tett Istennek, mondván: „Hogy engeded meg, hogy ez történjen? Miért nem teszel valamit, hogy segíts ezen a kislányon?” Aztán lénye legmélyéről meghallotta Isten válaszát. Mit válaszolt az Isten? „Már tettem! Megteremtettelek Téged!” – hangzott a válasz.

Eddig tartott a tanmese. Úgy gondolom, hogy segíteni másokon az emberi együttélés alapvető parancsa. Miért kell segíteni másokon? Mert, ami egy emberrel történik, az velem is történik, mert más is én vagyok – mondta Luther Márton. Otthon, családunk körében, ha valamelyikünk szomorú vagy problémája van, én is nyugtalan leszek, s azonnal azon kezdek gondolkozni, hogyan segíthetek. S ez ugyanígy működik a nagyvilágban is, szeretem azt hinni, hogy a gondoskodás hatása úgy bővül, ahogy a tóba dobott kő körei, nem tudunk elmenni a másik ember problémája mellett, mert más is én vagyok.

Köszönöm, hogy Önök sem tudnak közönyösek lenni, hogy Önök sem mennek el tétlenül a piszkos, kócos kolduslány mellett. Köszönöm, hogy segítenek bebizonyítani, hogy Esti Kornélnak nem volt igaza. Köszönöm, hogy velünk voltak az elmúlt egy évben, és szívből kívánom mindannyiunknak, hogy jövőre még többen találkozhassunk, és sikeres évet zárhassunk.